Gyerekként volt egy különös hobbim: mindegy, milyen órán ültem épp a suliban, gyerekverseket írtam… a matek füzetbe. Meg a töri füzetbe. Meg... gyakorlatilag minden aprócska papírfecnire, amit csak találtam.
Azóta felnőttem, de a mesék és versek iránti rajongás megmaradt – sőt, talán még nőtt is.
Már nem a pad alatt írok, hanem itt, az oldalon..Néha viccesen, néha furán; szeretem a kedves és különös, egyedi karaktereket.
Ha a történeteimmel csak egy mosolyt, vagy egy szép pillanatot tudok szerezni az olvasónak, már megérte. :)