Barion Pixel

Az unatkozó halkirály


Korall utca 44-ben élt az aranyhal király Víz alatti palotában, ott, ahol a szél se' jár. Sokszor bizony unatkozott: egyedül volt, magában El is mo...

Kép forrása: Bing image creator

Korall utca 44-ben élt az aranyhal király
Víz alatti palotában, ott, ahol a szél se' jár.
Sokszor bizony unatkozott: egyedül volt, magában
El is mondom, miket csinált így, a nagy unalmában:

Lábujjait számolgatta, de hát egyig sem jutott!
Ez hallatlan! - bosszankodott, aztán tovább-ballagott
Majd beszédet intézett a nem létező népéhez,
De a tapsvihar elmaradt, és nem jöttek kérdések.

Aztán másnap ruhát mosott, teregetett serényen
Hadd száradjon zokni, kabát lenn a tengerfenéken!
Majd úgy döntött, pihenni fog: hasát süttetni, napon
Napszemüveg, nyugágy, naptej - kell ez korallzátonyon?

Tábortüzet akart rakni, hogy süssön egy szalonnát
De láss csodát: nem gyulladt meg a víz alatt a faág.
Aztán később sétálni ment, esernyővel, ha esne
Nem tűnt fel, hogy már eleve is csupa víz a teste.

Aztán egy szép keddi napon mi jutott az eszébe!
Kifogja majd saját magát, és kívánhat cserébe
Gyorsan fogott is egy horgot, azon nyomban rákapott
És ahogy a mese mondja, hármat is kívánhatott!

"Ej, te drága, szép aranyhal" - szólította meg magát
"Kívánom, hogy teremjen itt számomra egy jóbarát.
Kivel néha játszhatok, és az unalmam tovaszáll,
És nem leszek többé én az unatkozó halkirály."

Ahogy ezt így kimondta, hopp, egy piciny ponty megjelent.
Csodálkozva pislogott, és némán úszva körbement
A halkirály boldog volt, és örömmel így kiáltott:
"Szervusz kis ponty, akkor ugye lehetünk majd barátok?

Kívánságból adok egyet neked is, hogy jó legyen,
Harmadiknak azt szeretném, kívánhassak szüntelen."
Uszony csillan, trónja villan és elméje felragyog:
"Akkor én már nem is király, hanem bizony dzsinn vagyok?"


Bagyinszki Márta, amatőr vers- és meseíró

PRÉMIUM Bagyinszki Márta Prémium tag

Gyerekként volt egy különös hobbim: mindegy, milyen órán ültem épp a suliban, gyerekverseket írtam… a matek füzetbe. Meg a töri füzetbe. Meg... gyakorlatilag minden aprócska papírfecnire, amit csak találtam. Azóta felnőttem, de a mesék és versek iránti rajongás megmaradt – sőt, talán még nőtt is. Már nem a pad alatt írok, hanem itt, az oldalon..Néha viccesen, néha furán; szeretem a kedves és különös, egy...

Vélemények a versről

Harangi Árpádné  prémium tag

2025-04-04 04:01

Nagyon ötletes, jópofa vers!

Harangi Árpádné  prémium tag

2025-04-11 19:28

Felolvastam mert tetszett, ha nem baj. Köszönöm!

Bagyinszki Márta  prémium tag

2025-04-11 21:24

Örülök neki, köszönöm szépen! ☺️



Sütibeállítások