Kép forrása: Open AI
Macskabanda - Lopjuk el a Holdat!.
- A mai gyűlésünket ezennel megnyaútom...khmmm....azaz megnyitom! - jelentette be Tolvaj Frici, a macskabanda vezére, az Árnyas utca 42. szám alatt található fa kerítés tövében.
A többiek feszülten, apró füleiket hegyezve hallgatták, ahogy minden péntek este, mikor összegyűltek, hogy az utcai lámpák fényében megbeszéljék ügyes-bajos dolgaikat.
- Első napirendi pontunk - folytatta Frici- az egyéni felszólalások lesznek. Várom a bejelentéseket, kérdéseket! Kinek van mondanivalója? - fordult a csapathoz.
- Nekem! - jelentkezett rögtön Cini király, a kisegér. Eredetileg csak Cini volt a neve, a király titulust egy cirmos adományozta neki, amikor egy alkalommal azt találta mondani:
- Cini, te olyan király vagy, hogy egér létedre macskákkal bandázol.
Aztán a név rajta maradt. A gyűléseken rendszerint kiváló ötletekkel rukkolt elő, ahogy a mai napon is tette.
- Tudomásomra jutott bizonyos körökben, hogy a Hold sajtból van - osztotta meg a tényt a kisegér a macskákkal, majd így folytatta: - Én szeretném megnézni közelről, és meg is kóstolni, ha lehet!
- Hát, ez igazán szuper ötlet, Cini! - jelezte Frici. - De áruld el, hogy szeretnéd elérni? Elég magasan van!
- Sajnos fogalmam sincs, főleg, hogy már csak arra tudok gondolni, hogy megegyem. Szóval jobb lenne, ha ti gondolkodnátok, én meg addig álmodozom arról, hogy milyen íze lehet!
Gyorsan összebújtak tanakodni, hogy kitalálják, Cini király kívánságát mi módon lehetne teljesíteni. Egyiküknek aztán eszébe is jutott valami:
- Nekem volt egy fájós lábú nagybátyám, aki sosem tudott felugrani a padlásra. Mindig létrát hoztunk neki, azon simán felmászott. Láttam itt a csűrben egyet, sőt többet is! Hozzuk ki, állítsuk fel, és másszunk fel a Holdért!
Szaladtak is gyorsan, és a járda szélén mindjárt fel is állították. Lent két cirmos fogta, kettő másik meg igyekezett fölfelé, de hiába: csak a szomszéd cseresznye fájának tetejét érték el, és ha már ott voltak, gyorsan csentek is róla egy fürtöt. De a Hold után hiába kapkodtak, nem jártak sikerrel.
- Frici, ez még rövid. Hiába meresztgetem a mancsom, nem érem el. Pedig én aztán jól ki tudom magam nyújtani, nem hiába jógázom! Szóval kellene a másik is - kiabálta le egyikük.
Gyorsan összekötötték a két létrát, de ahogy próbálták egyensúlyban tartani, a lenti cirmosok úgy kezdtek ide-oda szaladgálni, mintha keringőt járnának. Az egyikük annyira belejött, hogy rá is zendített egy dalra, amit a legutóbbi macskabálon hallott. A próbálkozás közben hol az ezüstfenyőt, hol a jegenye ágait találták el, miközben a fent ragadtak kétségbeesve kapaszkodni próbáltak hangos nyávogások közepette. Aztán egy óvatlan pillanatban huss, a két összekötött lajtorja eldőlt, a fokán kúszó cicák pedig potty, mind beestek a csipkebokorba!
- Miaúúú - jajdult fel egyikük. - Tüske szaladt a tomporomba! Olyan, mintha egy sündisznóval verekedtem volna! Én aztán nem próbálkozom többet! - mondta, majd duzzogva leült egy bokor tövébe.
- Én azt hiszem, meg tudom oldani - jutott eszébe Lövész Lalinak, - de szükségem lesz egy bátor jelentkezőre!
- Mi a terved, kandúr? - érdeklődött Frici.
- Csúzlival fellövök érte valakit, csak el kell kapnia, jó szorosan magához ölelnie, és lehozni a Földre.
Annyira azért nem tolongtak, hogy melyikük vállalja a feladatot. De a végén megszavazták, hogy egy szürke cirmos, akinek a nagyapja pilóta volt, vállalja a küldetést, mert neki legalább volt valami köze a repüléshez.
- Na, figyelj, háromig számolok, és indul! - figyelmeztette Lali. - Egy-kettő-hááá-rom! - ezzel kilőtte a kandúrt, az meg repült-repült, lentről meg csak nézték és nézték, ahogy elszáll a Hold előtt, egyenesen bele a messzeségbe.
- Repülööök! - kiáltotta, majd végleg eltűnt a szemük elől. Csak nagysokára került elő, éhesen, csapzottan, és morogva.
A hajnal azonban lassan közeledett, Cini király pocakja pedig egyre hangosabban korgott.
Furfangos Frédi, a legeszesebb kandúr közben elvonult az ösvény szélére gondolkodni. Járta a köröket, és közben egy kavicsot dobált fel és le a mancsával, ez segítette a gondolkodásban.
Majd fél órát távol volt, és amikor visszatért, így szólt: - Én talán tudok segíteni - bíztatta a többieket. - De türelmesnek kell lennetek.
- Mire gondolsz? - érdeklődött Frici.
- Elmondom, de van egy feltételem. Ha sikerül a tervem, akkor átveszem a csapat vezetését, és én leszek a macskabanda új vezére.
Frici könnyen rábólintott a dologra, biztos volt benne, hogy semmi nem fenyegeti vezetői helyét. Az évek során sokan próbálkoztak ezzel, de senkinek nem sikerült. Biztos volt benne, hogy nem az okoskodó Frédi fogja kiütni a nyeregből.
- Részemről rendben. - hagyta jóvá. De mit fogsz csinálni?
Furfangos Frédi huncut mosollyal válaszolt:
- Énekelek neki, és elcsalom magammal, le az égről!
Ezen aztán a banda jót nevetett, de ő csak folytatta:
- Sikerülni fog, de időbe telik... A Hold nem adja magát könnyen! - azzal odaállt alá, és elkezdett énekelni.
Mutatok egy világot,
Tetszeni fog, meglátod!
Gyere velem Holdacska
Odaérünk holnapra! - csalogatta.
Ahogy a Hold haladt az égen, ő is követte egészen be a dombok mögé, ahol a többiek már nem látták egyiküket sem.
Több sem kellett a kandúrnak! Épp erre várt! Szedte is a lábacskáját, szaladt gyorsan a szomszédos tanyára. Ott a gazdaasszony kamrájában szépen sorakoztak a polcokon a finom, kerek trappisták. Egyet máris leemelt a helyéről, és indult vele vissza a bandához. A Nap már magasan járt az égen, mire visszatért.
- Tessék, Cini, meghoztam a Holdat - adta át a sajtot a kisegérnek. - Remélem, ízlik neked.
Az egér elégedetten bólintott: - Ez igazán nagyon finom, köszönöm szépen! A pocakom nagyon örül, de ezentúl nem lesz Hold az égen éjszakánként? - aggodalmaskodott. - Mégsem lenne jó teljesen sötétben botorkálni az éjszaka közepén.
- Nem kell félned, Cini! - mondta Frédi. - Találtam a dombon túl egy Hold boltot. Ezt csak a legokosabb macskák ismerik. Ha valaha szükség lenne rá, elmegyek oda, és veszek egy pót Holdat az égre. De el ne áruljátok senkinek!
Cini nagyon örült, annál is inkább, mert ha van ilyen bolt, akkor ott végtelen mennyiségű sajt-Hold kapható!
Furfangos Frédit - az ígérethez híven - megválasztották a macskabanda vezérének, Frici pedig - bárhogy törte is a fejét - soha nem jött rá, hogy sikerült neki a Holdat megszereznie az égről. Talán még ma is ezen gondolkodik. Ha véletlenül találkoznátok vele, el ne áruljátok neki!
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki hozzászól!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
PRÉMIUM
Ezt a mesét írta: Bagyinszki Márta amatőr vers- és meseíró
Gyerekként volt egy különös hobbim: mindegy, milyen órán ültem épp a suliban, gyerekverseket írtam… a matek füzetbe. Meg a töri füzetbe. Meg... gyakorlatilag minden aprócska papírfecnire, amit csak találtam. Azóta felnőttem, de a mesék és versek iránti rajongás megmaradt – sőt, talán még nőtt is. Már nem a pad alatt írok, hanem itt, az oldalon..Néha viccesen, néha furán; szeretem a kedves és különös, egy...