Piroska és a Farkas - Az álombéli kalamajka

Piroska és a Farkas - Az álombéli kalamajka.

Gyerekként sokan hallhattátok a sztorinkat, de azt nem tudjátok, hogy az egész csak egy fedősztori volt. A farkassal együtt azon dolgozunk, hogy álmokat vigyünk a kislurkók életébe, így a tiétekbe is! Itt, az Álomgyárban — ahol én, Piroska, a farkas, a három kismalac és még sok más meseszereplő nap mint nap beindítjuk az Álomgépet — ezernyi csodás meseálom kelhet életre.

Én tervezem az álmokat, farkas ellenőrzi a tartalmakat, és mindenkinek megvan a saját, testreszabott feladata. De pár éve hatalmas hiba csúszott a szerkezetbe, akkora, ami akár az egész gyár működését is tönkretehette volna. És pont ezért kellett kitalálnunk a jól ismert mesét — hogy időt nyerjünk, míg helyrehozzuk ezt a hatalmas hibát. Most, hogy letelt az évülési idő, elárulhatom, mi is történt azon az ominózus napon.

Aznap reggel minden csillogott az Álomgyárban, az Álomgép teljes gőzzel zakatolt. Éppen az új, tündérmesés álmokat terveztem, amikor farkas riadtan kiáltott be:

— Piroska! Valami nincs rendben! Az Álomgép elkezdett rémálom-adagokat is küldeni!

Rohantam hozzá, és a monitorokon láttuk, hogy egy váratlan vírus fertőzte meg a rendszert. Az álmok összekeveredtek, és a színes mesevilágba beszivárogtak a sötét, ijesztő rémálmok.

— Helyre kell hoznunk ezt, különben senki nem fog többé szép álmokat látni! — mondtam aggódva.

Farkassal azonnal mentőakciót indítottunk, hogy megállítsuk a károkat. A vírus azonban olyan cseles volt, hogy csak a gép legmélyebb bugyraiban találtuk meg.

Elindultunk hát az Álomgép belsejébe, ahol csillogó fogaskerekek és fénylő áramkörök között kanyargó alagutak vezettek minket.

Útközben rengeteg kaland várt ránk: álomból szőtt rémálomcsapdákat kellett leküzdenünk, és segítenünk az Álomgyár többi dolgozójának, akik a vírus miatt elakadtak.

De farkas hamar rájött: a vírus egy elveszett álomdarab, amit véletlenül zárt be a rendszer, és most kétségbeesetten ki akart szabadulni. Az álomdarabot sikeresen befogtuj, s így a vírus átalakult, és a rendszer újra egészségesen működött.

Végül farkas felvonta a szemöldökét, és azt mondta:

— Na, látod Piroska, végre valami, amitől nem kell félnem!

Nevetve válaszoltam:

— Hát igen, legközelebb jobb lenne, ha a vírus megvárná, amíg megisszuk a reggeli kávénkat.

Azóta az Álomgyárban mindenki ügyel arra, hogy a kávé a kávégépből jöjjön, és az álmok csak az álmok között kavarogjanak. Mert még a legnagyobb kaland után is a legjobb, ha békésen szundítunk — persze csak addig, amíg az Álomgép meg nem unja a pihenést!