Nyuszika és a bicikli

Nyuszika és a bicikli.

Ejnye ,nyuszika mi történt a bicikliddel,

medve bácsi kérem,az úgy volt, hogy 

hajtottam az út mellett és elütött egy 

bokorból kiugró vaddisznó.

Vaddisznó?..,vakarta a fejét medve bácsi,

pedig az volt bizonygatta a nyuszika.

Hát ilyen törött kerékkel nem fogsz tudni 

járni,de meg tudom neked csinálni,mondta a

medve bácsi.

Na és mi lett azzal a vaddisznóval aki 

elütött téged? Ó,az úgy volt medve bácsi,

hogy már nem is emlékszem, gyanús vagy 

te nyuszika nekem, mondta medve bácsi!

Na jól van, mondta nyuszika, nem is a 

vaddisznó a bűnös ő ott sem járt,én 

voltam az aki a kövecses ösvényen csak 

úgy hajtottam a biciklim, olyan vadul , hogy 

egyszercsak eltöltött.

Jaj,te izgága nyuszika,anyukád nem mondta,

hogy vigyázz az úton,meg aztán most 

gyalog fogsz járni,küllő kell a kerékbe, 

eltart sokáig a cseréje, mondta medve bácsi!

Igérem többet ilyet nem teszek, mostmár 

jobban oda figyelek,mondta nyuszika és 

szepegett,majd kifolyt a könnye,de ekkor 

medve bácsi őt a térdére ültette s megsimogatta 

a fejét!

Talán három nap múlva kész lesz a biciklid,

mondta medve bácsi,ne sírj. Nyuszika ekkor 

megtörölte a szemét, megköszönte a segítséget 

aztán szomorúan haza ballagott.

Három nap múlva mamájával meglátogatta 

a medve barlangot, medve bácsi lakhelyét,

szeme csak úgy ragyogott,a biciklije már kész,

köszönöm,mondta!  

De kérem medve bácsi,

ne tessék elmondani a vaddisznónak amit

róla mondtam,mert akkor megharagszik rám,

ekkor medve bácsi nagyot kacagott!

Nyúl mama, pedig mézet és almát adott 

a javításért cserébe, és meghívta medve bácsit 

ebédre. Nyuszika olyan boldog volt,kipróbálta 

a biciklit,de mostmár a bicikli úton.