Barion Pixel

Kenyérbeles, emberes

  • 2025.
    aug.
  • 7

Friss és ropogós volt a kenyér, Szerettem volna a belét. Kiszedtem belőle a közepét. Félretettem a köpenyét. Már tömtem volna a számba, Egy szikra ...

Kép forrása: Canva AI generált

Friss és ropogós volt a kenyér, 

Szerettem volna a belét. 

 

Kiszedtem belőle a közepét. 

Félretettem a köpenyét. 

 

Már tömtem volna a számba, 

Egy szikra intett megnyugvásra. 

 

Hohó, várjunk csak, egy pillanat, 

Kenyérbélből lehet varázslat. 

 

Legyen egy emberke, vagy kettő is, 

Kinek van feje, lába, keze is. 

 

Kézbe vettem hát a tésztát, 

Szorgosan formáltam a lábát. 

 

Készen lettem, de csálé lett, 

Néha a feje, lába leesett. 

 

Félretettem, gyúrtam egy másikat, 

Ez jobb lett, a lába is ott maradt. 

 

Láttam, egyik mosolygott is rám, 

Ettől nekem is fülig ért a szám. 

 

Talán ez lehet a varázslat? 

Kedves lett nekem a kis fajzat. 

 

Megenni nem volt kedvem őket, 

Mert sajnáltam az életüket. 

 

Fogtam hát a ropogós szélét, 

Elrágcsáltam nem kedvelt részét. 

 

Tök finom volt az, nem tagadom, 

Így mostantól már rajta hagyom. 

 

Hogyhogy mit? A kenyér kérgét!

És majd néha meghagyom a belét. 

 

Gyúrni fogok belőle valamit, 

Figurákat, cicát, meg sünit is.

 

Jó játék ez és jól is lakom, 

Jobban örül majd a pocakom! 


Bubenkó Andrea, örömíró, hobbiíró, mindennapi mesélő

Bár gyerekkorom óta időről-időre mindig megtalált a mesélés - néha az írás is - valamilyen formája, az első gyermekünk születése után írtam le az első mesém a férjem unszolására. Ezt persze aztán több is követte mindenféle, - kisfiamnak illetve kislányomnak szánt - valós és kevésbé valós mesebeli karakterrel. Azzal biztos nem mondok újat, hogy a mesék illetve a történetek kitalálásában jelenleg is sokat ...

Vélemények a versről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki hozzászól!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!



Sütibeállítások