Feri és a matematika érettségi

Feri és a matematika érettségi.

Mikor Váradi Ferike 14 éves volt, és szóba került a pályaválasztás, Ferike nagy álma a helyi, híres gimnázium volt. Mert rendkívüli módon vonzották az idegen nyelvek. S ott szeretett volna továbbtanulni. Ám az édesapja nem engedte neki. Így beíratták egy budapesti műszaki szakközépiskolába.

Ferikének ezek az évek, nem tartoztak a legboldogabb évei közé. De valahogyan elteltek. Mikor közelgett az érettségi, Dudás Vili hozott egy demizson Domoszlói muskotályt. A Domoszlói muskotályról azt érdemes tudni, hogy minden évben 600 liter bort szállítottak külön géppel, egyenesen II. Erzsébet, angol királynő pincéjébe. S ebből a híres borból ittak a fiúk a kollégiumi szobában. Mikor az egész demizsont elfogyasztották, lefeküdtek aludni. Ám a fiatal ember hajnal négykor arra ébredt, hogy erős hascsikarás kínozza. Így felkelt, és sebtében az asztalról felkapott egy érettségi tételt, WC papír gyanánt. Akkoriban még nem voltak fénymásoló gépek, így a tételek kézzel írottak voltak. Szanaszét heverve feküdtek az asztalon. A mosdóba futván Feri arra gondolt, hogy aznap délelőtt van a matematika érettségi. Jaj, ha nem sikerül, az apukája felnégyeli és a város négy sarkán kiszögeli. S amíg a WC-én üldögélt, és hagyta, hogy a természet végezze a dolgát, megnézte, hogy tulajdonképpen mit is hozott magával az asztalról. A címe, sinus és cosinus a derékszögű háromszögben. A fiú, amíg a WC-én trónolt, elolvasta a tételt, újra meg újra, vagy tízszer. És mire eljött a pillanat, mikorra a tétel        WC papír gyanánt bevégezte sorsát, Feri megtanulta a tételt.

A nagy napon Feri megjelent az érettségi bizottság színe előtt, szépen felöltözve. A tanárnő szólította.

-Na jöjjön Váradi! Húzzon egy tételt!

A diák kisétált, és a felé eső legközelebbi tételt kihúzta. Sinus és cosinus a derékszögű háromszögben. Feri nagy boldogan odasétált a táblához, és az egész tételt tökéletes, akadémikus színvonalon, felvázolta.

A tanárnő, csak nézett nagyot, hogy milyen pontos feleletet kapott.

-Jól van Váradi, kettes! – szólt szigorúan.

-De hát kollegina, ez hibátlan volt! – szólt egy tanár a bizottságból.

-Jó az neki!- válaszolta lekezelően.

A matematika tanárnő, nem kedvelte a vidéki, proli gyerekeket. Így történhetett, hogy Váradi Ferinek csak egy kettest sikerült az érettségin elérnie. A fiú ma is tisztán emlékszik arra, mikor Budapestre a szakközépiskolába indulván, szomorú szívvel állt az állomáson, és az édesapja a vállát veregetve biztatta.

-          De fiam, egy jó szakma!

Feri édesapja kétségkívül jót akart a gyermekének, csak nem tudta jól megválasztani a módját. Feri az érettségi után munkába állt. Bár húsz évébe került, de kiköszörülte a szülői csorbát. Egyetemre járt harmincéves fejjel, és megvalósította élete álmát, nyelvtanár lett belőle, nem is akármilyen, és műszaki tolmács.

Igaz történet alapján.