Az aranytojás gazdája.
Egyszer volt, hol nem volt, egyik reggel egy állatokkal teli istállóban egy különös tojás feküdt a szalmában. A többi tojástól eltérően, amelyek simák és közönségesek voltak, ezt a tojást bonyolult aranyszínű minták borították, amelyek csillogtak a napfényben.
A tyúkok zavartan kotkodácsoltak körülötte. „Ez nagyon más!” - jelentették ki. „Egyetlen csibe sem tudna kikelni egy ilyen furcsa tojásból.”
Az állatok egymás után hoztak ítéletet. A tehén azt mondta, hogy a tojás túl törékeny. A kakas azzal dicsekedett, hogy csak ő tudja, milyen legyen egy erős tojás. Még a kerítés mellett lopakodó okos róka is gúnyolódott: „Semmi értelme - hacsak nem az én vacsorám”.
De mindannyiuk között egy kis veréb csendben figyelt. A többiekkel ellentétben ő nem ítélte el a tojást furcsa külseje miatt. Ehelyett egyszerűen csak várt.
Napok teltek el. Aztán, amikor a baromfiudvar már lemondott róla, a tojás repedezni kezdett. Egy csodálatos madár lépett ki belőle - egy káprázatos páva, amelynek tollazata úgy csillogott, mint a gyémánt.
Az istálló állatai ziháltak. „Tévedtünk!” - kárittyolták a tyúkok. „Azt ítéltük meg, amit nem értettünk!”
A páva kegyesen meghajolt. „Valóban” - mondta. „Az igazi érték nem látszik a felszínen. Türelem kell ahhoz, hogy felfedezzük a rendkívüli dolgokat.”
És attól a naptól kezdve az állatok megtanulták az értékes leckét: soha ne ítélj meg egy tojást - vagy bárkit is - pusztán a külsőségek alapján.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki hozzászól!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Mindenki hallott az angol Robin Hood-ról, aki földbirtokaitól megfosztott nemesként élte életét és arról vált híressé, hogy elvett a gazdagoktól, hogy a szegényeknek adjon. De szerintem még senki s...
Elolvasom
Egyszer volt, hol nem volt, egy kis falu mellett egy elvarázsolt erdő szívében élt egy furcsa kisfiú, Tuba Ferkó volt a neve. Tuba Ferkó hallgatag, álmodozó teremtmény volt, olyan, akinek mindig má...
Elolvasom
Ella leült a zongorához, hogy begyakorolja a házi feladatul kapott zeneművet. Ahogy az illatos cseresznyefák lombjai ringatóztak a tavaszi szélben, úgy keltek életre a kislány ujjai alatt a zongora...
Elolvasom
Egyik nap az erdőben éppen ibolyát szedtem, amikor egyszer csak furcsa zajt hallottam, amit egy köhintés kísért. Biztos valami kismadár keresgél kukacot a múlt évről visszamaradt avarban, gondoltam...
Elolvasom
Ezt a mesét írta: Sylvette blogger, amatőr mese és fantasy író
2007 óta írogatok. Utazásaim, kalandozásaim során megpróbálok feltöltődni és történeteimet a blogjaimon, és a Meskete portálon keresztül megosztani a világgal. Imádom a természetet és a misztikus történelmi helyeket, ezek hatására születnek meg a fantasy novellák..